Kálmán Olga egyik vendége az imént az ATV-n Kórózs Lajos MSZP-s képviselő volt. Kórózs azzal próbálta védeni a magánnyugdíjrendszert, hogy 2012-ben már 180 ezren mennek nyugdíjba és ez megterheli az állami nyugdíjkasszát.
Mert ha nem szűnne meg a magánnyugdíjrendszer - az önkéntes, a valódi magánnyugdíj akkor is megmarad - akkor nem terhelné meg? Dehogynem, két okból is. Az egyik, hogy ennek a 180 ezernek a többsége nyilván nem is volt magánnyugdíjas. A másik pedig egy egyszerű matematika. A magánnyugdíjrendszerrel párhuzamos állami nyugdíj hosszú távon is 3/4 járulékból akar kifizetni 3/4 állami nyugdíjat, ami éppen annyira fenntarthatatlan, mint amennyire az 1 (teljes) járulékból kifizetendő teljes állami nyugdíj. Ha az egyik hiányt termel, a másik is, ha az egyik nem, a másik sem. Alapszintű számtani képességek kellenek ennek meglátásához.
Valamit mindenképpen csinálni kell az állami nyugdíjpillérrel, valami olyat, amit eddig senki sem lépett meg. Ilyen rendszer lenne a svéd rendszer vagy svéd indexálás, amit az MSZP nemhogy nem akar meglépni, hanem ezzel vádolta a Fideszt, amely részről Varga Mihály ezt tagadta a választási kampányban. Senkinek sincs bátorsága végiggondolni a jövőt most nyilvánosan.
Az MSZP megoldása egyébként egyszerű, az ország eladósítása, a hiány halmozása. Jól látszik ez abból, hogyan nőtt az elmúlt 8 évben a GDP arányos államadósság:
A Fidesz meg talán úgy van szokás szerint, hogy akkor kell átmenni a hídon, amikor odaérünk. A svéd rendszer a nyugdíjak bevételarányos általános csökkentése, egyszerű, bármikor bevezethető, azonnali egyensúlyt teremt, valóban nem kell előre riogatni vele, de 1-2 évtizeden belül sejthetően ez lesz. Addig pedig úgy dobálják majd a problémát egymásnak a kormányok, mint a forró krumplit. Pedig talán lehetne erről apránként előkészíteni egy közös tudáson alapuló közmegegyezést. A Fidesz persze bízik a gazdaság megugrásában, hát meglátjuk.
